Borostyánkő,
Borostyánkő, 1. B. (Ballenstein), kisk. Pozsony vm. pozsonyi j.-ban, (1891) 784 tót lak. Rézhámora nagyobb mennyiségü főzőárut, mosóüstöt és szeszkazánt termel és szállít Boszniába és Szerbiába; a közelben levő barnaföld-telepet szintén kiaknázzák. A község felett meredek sziklán B. várának romjai feküsznek, jelenleg a gr. Pálffy-család birtokában. - 2. B. (Bernstein), magas fekvésü (619 m.) kisk. Vas vm. kőszegi j.-ban, (1891) 1263 ném. lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. B. hegyen fekvő vára a monda szerint a spanyol eredetü Micbán (Simeon Hispanius) birtoka volt. 1231-től fogva Frigyes, a későbbi német császár birtokában volt, de IV. Béla visszavevén tőle, ezt István fia 1260. Németujvári Henriknek adományozta, ki azt 1270. Kőszeggel és a többi határszéli várakkal Ottokár cseh királynak adta át. 1271.. azonban ismét visszakerülvén Magyarországhoz, Németujvári Iván tulajdona lőn; de magára zudítván IV. László haragját, a király és Albert osztrák herceg soká sikertelenül ostromolta mig az utóbbi 1289. Iván összes határszéleit elfoglalta, melyeket csak III. Endre vivott vissza 1291. A várért azóta folyton folyt a küzdelem a németujvári grófok és az osztrák hercegek közt. Végre III. Ferdinánd alatt 1647. Magyarországhoz vissza került, s 1644-1864-ig a Batthyányi grófi család tulajdona volt, melytől az angol Egan Edward vette meg; ennek fia Ede a teljesen restaurált várat 1892. Almásy Edének adta el. A belsejében is érdekes várból gyönyörü kilátás nyilik hazánk, Ausztria és Stájerország nagy részére. B. vidéke ásványokban is gazdag; környékén már a XIV. században bányásztak vasat, amidőn a B.-i uradalom a Kanisay-család birtokában volt; vidékén egész hegyeket alkot a zöld szerpentin, melyekből jelenleg egy borostyánkői esztergályos disztárgyakat farag; azonkivül a környéken található rézkéneg-telepeket az Első pesti spodium- és csoritlisztgyár részvénytársaság bányászsza; B. vidéke tájképileg is nagyon szép s hazai és külföldi turisták gyakran keresik fel. A község felett emelkedő Gerinchegyen (809 m.) a Magyar Turista-Egyesület Vas vármegyei osztálya messzelátót állított fel s az utakat minden irányban jelezte. V. ö. Ebenspanger Járos, Képek Vas vármegyéből. (Magyar Kárpátegyesület XV. Évkönyve 1888 60-74): Wittinger Antal, Kőszeg városa és környéke (Kőszeg 1890, 151-161); Ipolyi Arnold, B. vára hajdan (Vasárn. Ujság 1856, 42. sz.). B. történetéhez (Haz. s a Külf. 1868, 24, 25. sz., Vasárn. Ujság 1856 42. sz.).
