Capua,
Capua, város Caserta olasz tartományban, 29 km.-nyire Nápolytól, buzát, kukoricát, szőllőt, kendert és lent bőven termő vidéken; püspöki székhely, (1881) 13,623 lak., élénk kereskedéssel Museo Campano nevü régiség-gyüjteménynyel. C. megerősített hely; van három széles, egyenes utcája, két pompás kapuja, két néptere és három, a Tifatini-hegyekből levezetett nyilvános kútja. Jelentékenyebb épületei a székesegyház, amelyet 18 antik oszlopon nyugvó kupola ékesít; az Annonciade-templom, a kormányzó palotája és a városháza. Az ó-kori C. a maitól 4 km.-re van DK-nek azon helyen, ahol most Santa-Maria di C. áll s ahol egy amfiteátrumnak, egy arenának, egy szinháznak és több sirnak romjai maig is láthatók. Az ó-kori C.-t Cato szerint az etruszkok alapították; az V. században Kr. e. a samniták foglalták el és 343. Róma uralma alá került. A Volturnus és Liturnus közt fekvő város termékenységénél, jó borainál, kitünő lovainál, szép bőrkészítményeinél, pompás skarlát- és biborszöveteinél, agyagedényeinél és élénk kereskedelménél fogva nagy hirnek és gazdagságnak örvendett. Ismeretesek voltak gladiátor-iskolái és ezeknek hire még akkor is fennmaradt, midőn a város régi nagyságából már kiesett. Amfiteátruma (170 m. hosszu, 140 m. széles, 60,000 néző számára) a római colosseummal vetekedett; Apollo, Jupiter, Juno, Mercurius stb. templomai, a siremlékek, vizvezetékek hasonló művészeti építmények voltak. Területe 8 km2 volt s bár házai nem voltak magasak, mégis egykori lakossága legalább is 300,000 főre tehető. A gazdag városban a jólét és vele együtt az elpuhultság oly általánossá vált, hogy ez közmondásossá lett, különösen akkor, midőn (216) a cannei csata után megnyitotta kapuit Hannibal előtt és ennek csapatai itt elpuhultak. C. Hannibal segítségével Itália első városává akart lenni, de nagyravágyásáért keményen lakolt. A rómaiak, midőn 211. ujra hatalmukba kerítették, 70 szenátort megölettek, a többi előkelőket börtönbe vetették és a polgárokat rabszolgákul eladták. C. ekkor elpusztult. Csak 58. Kr. e. telepített ujra oda Julius Caesar 20,000 gyarmatost, amire a város ujra felvirágzott. 456. a vandalok dulták föl és 840. a szaracénok elpusztították.
A mai C.-t 586. a régi Casilinum helyén a longobardok alapították. 900. önálló fejedelemség, 966. érseki székhely lett. A XI. század II. felében a normannok foglalták el. 1347. Nagy Lajos itt fényes győzelmet aratott. A spanyol örökösödési háboruban 1707. az osztrák hadak szállották meg, 1734. azonban visszaadták a spanyoloknak. A franciák 1799. és 1806. foglalták el. 1860 október havában a környékén Garibaldi és a nápolyi csapatok küzdöttek egymással s nov. 2. a piemontiak hatalmába került.
