Címer-adó
Címer-adó (scutagia), a legelső angol direkt adók egyike, mely a középkori angol hadi szervezettel állott szoros kapcsolatban. Angliának geografiai helyzetéből kifolyólag e korszakban majdnem mindig messze fekvő vidékeken kellett háboruskodnia, amire a katonáskodni köteles hűbér-urak nem voltak hajlandók, hanem sokkal szivesebben megfizették a zsoldosok tartására szükséges címer-adót. Az adózásnak e neme a XII. század második felében kezdett terjedni, de még a következő században sem volt az általános, emellett esetről esetre mindig csak egy-egy háboru alkalmából ismétlődött. Minthogy azonban a katonaállítás kötelezettsége és igy az ezt megváltó adó is magát a lovagi birtokot terhelte: azért midőn a címer-adó a XIV. Sz.-ban állandó és kötelező jogszabálylyá lett, akkor az angol adózásban tulajdonképen a közteher-viselés elve valósult meg, mert akkor már a lovagi és a paraszti birtok megadóztatása között csak formális különbségek voltak.
