Csecsenc
Csecsenc (saját nyelvünkön? nakhcsuoi, georgiaiaknál: kiszt, leszgeknél: miszdseg). Kaukázusi nép Dagesztán nyugati részében a Terek, Szundsa, Assza és Argun folyók mentén. Samil idejében politikailag és vallásilag a leszgekkel voltak szoros kapcsolatban, bár nyelvileg különböznek tőlük. Ellentétben a cserkeszekkel, társadalmi szervezetük demokratikus. Mindamellett különös rokonszenvvel vannak a kabardok iránt, kiket szokásaikban s viseletükben utánoznak. A Kaukázus szebb fajához tartoznak, szebbek, mint a leszgek és osszétek, bár a cserkesz tipus szépségei mögött maradnak. Faji jellegükben sok a zsidó tipusra emlékeztető vonás. Főbb nemzetségeik a tulajdonképeni csecsencek a régebbi Csecsnában, az ingusok, kik hagyományaik szerint magyar eredetüek, a galgaiok, icskerek, thusok, karabulakok. Összes számuk ma mintegy 180 000. V. ö. Erckert R., Der Kaukasus und seine Völker (Lipcse 1887); Chantre E., Recherches Anthrop. dans le Caucase (IV. k. 1887); Rittich A. F., Die Ethnographie Russlands. Ergänzungsheft Nro 54, zu Petermann's «Geogr. Mittheilungen» (Gotha 1878, 10. l.).
