Csernisevszkij
Csernisevszkij Gavrilovics Miklós, orosz iró, szül. Szaratovban 1828 jun. 19. (ó naptár), meghalt u. o. 1889 okt. 17. Az egyházi pályára készült s már szeminarista korában szorgalmasan tanult idegen nyelveket, úgy hogy végül tudott latinul, görögül, zsidóul, tatárul, franciául, németül, lengyelül és angolul s e nyelvtudomány révén roppant nagy olvasottságra tett szert. A szemináriumból kilépve, a szent-pétervári egyetemre ment, annak elvégzése után egyideig tanár volt, azután egészen az irodalomra adta magát. Kiválóképen irodalomtörténeti és kritikai irányban működött, de társadalmi kérdésekkel is foglalkozott, s mint ilyen, szocialisztikus tendenciákat vallott. Emiatt 1862. elfogták, biróság elé állították s elitéltetvén, Keleti Szibériába számkivetették. Számkivetésében irta: Sto djelatj? (Mit tegyünk?) cimü hires irányregényét (Vevey 1867; Genf 1877; magyarul Sasvári Ármin fordításában), mely nagy idealizmust és emberszeretetet árul el. Munkái még: Lessing i jevo vremja (Lessing és kora); Kapital i trud (Tőke és munka 1860); Karakter cselovjecseszkavo znaníja (Az emberi tudás jellemzése). Számkivetésébne lefordította Weber Világtörténetét; Ocserki gogoljevszkavo perioda (Rajzok a Gogolj-időszakból) és ezeken kivül számos esztétikai cikket irt. 1882. végén amnesztiát kapott s Asztrakánban majd Szaratovban telepedett meg. Összes művei (Szocsinenija) először 1868-70 jelentek meg Veveyben, 4 kötetben s azóta több kiadást értek.
