Csetrás-hegység
Csetrás-hegység (v. Nagyági hegység), a Biharhegység Erdélyi Érchegység neve alá foglalt részének egy csoportja; e csoport Hunyad vármegyében a Maros jobboldalán a gyógyi és lunkoji völgyek közt Algyógytól Nagyágon át Bródig DK-ÉNy-i irányban vonul; hossza egyenes irányban 25, kanyarulatai irányában 35 km. Főbb csúcsai a Nagy-C. (Sietrás, 1077 m.), Hajtó (1046 m.), Gurgujáta (1036 m.) és Dzsámena (981 m.). A C. vázát trachitos kőzetek alkotják, és pedig egyrészt quarcos (dacit), másrészt quarcnélküli trachitok (amfibol-andezitek), melyek valószinüleg két különböző koru vulkáni kitörés eredményei; e kitörés az idősebb képződményeket (melafir, kárpáti homokkő és mediterrán rétegek) szétdarabolta s igy ezek a trachitos hegyek szegélyén fordulnak elő; a porfir a melafiron tört keresztül s utóbbi társaságában több száz méternyi magas sziklákat alkotó szirtes mészkő is fordul elő. A C.-ben nagyjelentőségü bányászat folyik, nevezetesen aranyra, ezüstre, ólomra, rézre, kénre, arzénre, tellurra stb. A legjelentékenyebb bányahelyek Nagyság, Boica, Nádfava, Hercegény, Porkura, Kriscsor, Ruda és Valisora.
