Curtis
Curtis (ejtsd: körtisz), 1. György Vilmos, amerikai iró, szül. Providence-ban 1824 febr. 24. New-Yorkban kereskedő-inas volt, később egy darabig a West Roxburyban lévő földmives-iskolában tanult. 1846. Európába került, a berlini egyetemen előadásokat hallgatott, majd számos utazást tett Egyiptomban, Sziriában. 1850., az Egyesült-Államokba való visszatértekor több lap szerkesztésében vett részt és kiadta szépen megirt utleirásait:
Niles notes of a Howadji (NewYork 1859) és The Howadji in Syria (u. o. 1852) címen; később lotus-eating (1852) címen amerikai fürdői leveleket adott ki; ezt követték: The Potiphar papers (1865) c. műve, melyben New-York társadalmi életét mutatja be szatirikus és humorisztikus vázlatokban; Prue and I. (1856); Trups (1861) és Bryant V. C. életrajza (1879). C. jelenleg a Hanper's Weekly szerkesztője és a Cornell University-n az angol nyelv tanára. Ő is, mint Stuart Mill barátja, buzgó hive a nők felszabadításának. Összegyüjtött művei 1856. öt kötetben jelentek meg.
2. C. György Ticknor, amerikai államjogi iró, szül. Watertownban 1812 nov. 28. Előbb Bostonban (1836-62), majd New-Yorkban mint ügyvéd működött. Művei közül felemlítjük: Digest of English and American Admiralty decisions (Boston, 1839) Law of copyright (u. o. 1847); Law of patents (4. kiad. 1873); Commentaries on the jurisprudence of the United States (u. o. 1854-58. 2 köt.) History of the origin, formation and adoption of the constitution of the United States (New-York, 1855-58, 2 köt.), ez legalaposabb és legpártatlanabb műve; Life of Daniel Webster (u. o. 1870); Life of James Buchanan (1883); stb.
3. C. Vilmos, angol botanikus, szül. Alstonban (Hampshire) 1746., megh. Bromptonban 1799. jul. 7. Gyógyszerészetet tanult, de csakhamar kizárólag a füvészetre szánta magát, füvészkertet alapított és felolvasásokat tartott. Számos művei közül nevezetesebbek: Flóra Londinensis (Lond. 1777-87), ujra 1817-28. Graves és Hooker adták ki, 702 színes táblával; Practical observations on the British grasses (2. kiad. u. o. 1790; 6. kiad-Lawrencetől 1824); Lectures on botany (kiadta C. Samu u. o. 1805, 3. köt.; 2. kiad. 1807). C. alapítója az 1787 óta megjelenő Botanical magazine c. képes botanikai folyóiratnak.
