Dsáfer
Dsáfer pasa, a Khadim (herélt) melléknévvel, török hadvezér, szül. a gyulai szandsákságban, magyar szülőktől, mint azt bartája, Pecsevi történetiró maga mondja. Mikor és hogyan került Törökországba, nem tudni biztosan. Hammer szerint ő és bátyja II. Szelim alatt, körülb. 1552. estek rabságba és muzulmánokká tétetvén, eleintén a szerájban szolgáltak mint apródok, később pedig a háremben. Az idősbik, Gháznefer, a szultán főudvarmestere lett és 1603 jan.-ban halt meg, D. pedig az éléstár felügyelője. Nemsokára azonban szülőföldjére került, Gyulára, mint szandsákbég, onnan pedig ugyanily minőségben Székesfejérvárra, melyet róla neveztek el «D. pasa puszuszi» azaz «D. pasa leshelyének». 1583-85-ig Tripoliszban találjuk m ing béglerbéget, 1585. még Tebrisz várában, melyet a persák ellen győztesen megvédett. 1588. Ferhád pasa alatt a Kaukázusban harcolt. Midőn D. pasa harmadszor győzte le Tebrisz közelében a persákat, veziri rangot kapott. 1592. saját fellázadt őrségét ölette le egy szálig. E kegyetlensége miatt áthelyezték Bagdadba, hol 1593-1594-ig mint helytartó szerepelt. 1595. részt vett az oláhországi hadjáratban, onnan pedig Belgrádba került mint pasa. Az 1596. magyar hadjáratban élénk részt vett és ő kezdte meg a mezőkeresztesi csatát, melynek első napján hősiességgel küzdött, de mind a mellett vereséget szenvedett. Harmadnap a keresztény had veresége után ő és Dserrah pasa foglalták le a keresztény táborban hagyott ágyukat. Azután azt az előhadat vezette, melyet a szultán Szegedről Szolnokig küldött. 1597. saját kérelmére visszahelyezték Persia rémületére Tebriszbe helytartónak. Utolsó tette, hogy kiirtotta Georgiának egyik fejedelmi családját, a Luarszabokat, Tiflisz volt urait. Halálának éve kétes, ugy látszik, hogy 1600 kör. halt meg. V. ö. Thury Józs, Dsáfer pasa. Hadtörtén. Közlem. 1892. 399 l. Komáromy András, A mezőkeresztesi csata (u. o. 152 s. k. lap).
