Dsoksakarta,
Dsoksakarta, németalföldi hűbérállam Jáva sziget déli partján; a tenger, Bagelen és Kadu residencyk és Szurakarta hűbérállam közt 3089 km2 területtel és (1891) 785 473 lak., akik közt 2097 európai és 4417 khinai. Földje nagyobbára halmos és termékeny; főkép indigó, kávé, cukornád és dohány kulturnövényeket terem. D. a XVIII. sz. közepéig a Mataram nevü hatalmas középjávai birodalomnak volt része. 1755. a németalföldi kelet-indiai társaság két részre osztotta 1812. az angolok mindkettőből egy-egy részt elfoglaltak; 1825-30 pedig a németalföldi kormány D. szultánságtól Bagelen és Banjumasz residencyket választotta el. A szultán, aki mellett állandóan egy hollandi rezidens székel, D.-ban lakik. E város kies vidéken, 25 km.-nyire van a D.-i parttól (1891) 57 545 lak. Közelében a régi uralkodók építményeinek hatalmas romjai láthatók. Szamaranggal az É-i part kikötőjével vasut köti össze.
