Dulong

Full text search

Dulong (ejtsd: dülon) Péter Lajos, francia fizikus és kémikus, szül. Rouenben 1775 febr. 12., megh. Párisban 1838 jul. 19. Az École polytechnique-en tanult. Később a kémia tanára lett a Faculté des sciences-on, az École normale superieure-ön és az állatgyógyintézeten Alfortban, azután 1820. a fizika tanára és 1830. tanulmányi igazgató az École polytechnique-en Párisban. D. a párisi tudományos akadémia tagja volt. Többnyire más tudósokkal tette megfigyeléseit. Igy Petittel meghatározta a szilárd-, folyékony és légnemü testek és különösen a higany tágulási együtthatóit. Ugyanazon tudóssal megvizsgálta a fémek fajmelegét és a gázok hővezető képességét. Ezen vizsgálatok közben a két tudós összefüggést talált az egyszerü testek atomsulya és fajmelege között, melyet rólok Dulong-Petit-féle törvények (l. o.) neveznek. Az akadémia megbizásából Aragoval meghatározta a gázok térfogat-változásait különböző nyomásnál egész 27 atmoszferanyomásig. Szintén az akadémia megbizásából megvizsgálta a telített vizgőz feszítőerejét 100 és 214 fok között. Berzeliussal néhány gáz sürüségét vizsgálta meg. D. megvizsgálta a gázkeverékek és összetett gázok hőfoghatóságát és fénytörési képességét is. Ezenkivül az égési és állati meleg megvizsgálásával is foglalkozott. Kémiai munkái a foszfor és nitrogén oxigénvegyületeivel foglalkoznak. Ő fedezte fel a klornitrogént. Nevezetesebb munkái: Recherches sur quelques points importants de la théorie de la chaleur (1810); Recherches sur la mesure des températures et sur les lois de la communication de la chaleur. (Par. 1818).

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť