Durranó sav és sói.
Durranó sav és sói. A szénvegyületek közé sorolható savtermszetü vegyület, mely szabad állapotban nincsen előállítva; sói azonban az u. n. fulminátok, jól ismert vegyületek. A durranó savat az acetonitrilből (CH3-CN) vezethetjük le, ebben egy hidrogén helyét a nitro-csoporttal (NO2) pótolva; képlete tehát CH2.NO2.CN. A sói ugy származnak, ha a hidrogén helyét fém pótolja. Közöttük legfotnosabb a durranó kéneső v. mercuri-fulminat C2N2O2.Hg; ugy készül, hogy kénesőt salétromsavban oldunk, majd kevés borszeszt elegyítünk a folyadékhoz. Kis idő mulva heves hatás áll be és ekkor még borszeszt adunk a folyadékhoz. A kezdetben levállott kéneső ismét feloldódik és a durranó kéneső válik ki kristályos pelyhek alakjában. Forró vizből átkristályosítható. Tiszta állapotban előállítva, selyemfényü, szürkés kristályokból áll; hideg vizben alig, forróban meglehetősen oldódik. A hevítéskor, ugyszinte ütésre nagy hevességgel felrobban. A tömény kénsavval is robban. E vegyület annyiban bir gyakorlati fontossággal, hogy a gyutacs készítéséhez használják. A durranó ezüst v. ezüst-fulminát C2N2O2Ag2, ezüstből épen ugy készíthető, mint az előbbeni vegyület. Tiszta állapotban előállítva finom tű alaku kristályokból áll, melyek hideg vizben nehezen oldódnak. Ütés vagy hevítésre hasonlókép felrobban.
