Ebrard,
Ebrard, János Henrik Ágost, ném. ref. teologus, szül. Erlangenben 1818 jan. 18., Franciaországból 1699. német földre menekült családból, megh. 1888 jul. 23. - 1835-39. Erlangenben és Berlinben hallgatta a teologiát, 1842. az előbbi helyen teologiai magántanár lett. 1853. Speyerbe a főegyháztanács tagjává nevezték ki. Itt ő, ki a pozitiv evangéliumi irány hive volt s az urvacsorai tanra nézve határozottan Kálvinnal tartott, az eleve elrendelési tan ellen pedig határozottan állást foglalt: azon reményben ringatta magát, hogy sikerülend neki a Pflaz 1818. elfogadott protestáns uniót teljesen megszilárdítani és kifejleszteni. Ez irányban kifejtett munkássága folytán azonban éles összeütközésbe jött az itt akkortájt kifejlődött unióellenes s szigoruan luteránus irányu párttal. Erős küzdelem után végre sikerült neki és tiszttársainak diadalra juttatni azon nézetet, hogy a Variata, vagyis az ágostai vallástételnek 1540-iki módosított kiadása az uniált egyház hitvallásaként tekinthető. Azonban az uj énekeskönyv, mely a főzsinat sürgetésére készült s ez által szentesíttetett, ujabb okot szolgáltatott 1860. heves izgatásokra s a luter. ellenzék támadásaira, minek következtében E. ezen állásáról elmondott s visszament erlangeni tanári székébe s abban folytatta tudományos munkálkodását haláláig. E. rendkivül termékeny iró volt, de a tudományok mélyére ritkán hatolt; számos munka jelent meg tőle a rendszeres, történelmi, irásmagyarázati és gyakorlati teologia majd mindegyik ágából; ezeken kivül számos polemikus röpirat, egyházi beszédek; szerkesztett több egyházi lapot s folyóiratot. Nevét leginkább ismeretessé tett: Wissenschaftliche Kritik der evangel. Geshcichte (Frankf. 1842, 3. kiad. 1868) c. munkája. Főbb művei közül még megemlítendők: Das Dogma v. heil. Abenmahl und seine Geschichte (Frankfurt 1845, 2 köt.); Kristliche Dogmatik (Königsberga 1851); Praktische Tehologie (u. o. 1856); Kirchen-u. Dogmengeschichte (Erlangen 1865-67). Szépirodalmi művei közül, melyekben ő a népnek a keresztény erkölcsiség szellemétől áthatott egészséges olvasmányt akart nyujtani, megemlítendők: Kreuzeiche (1862); Kurtner (Frankfurt 1864); Feilenbauer (u. o. 1866); Rose v. Urach (Stuttg. 1869); Der goldenen Becher (u. o. 1871). Költeményei: Ein Leben in Liedern (Erlang. 1868 és 1872).
