Egyadórendszer.
Egyadórendszer. Többször merült fel az eszme, hogy a bonyolult adórendszer helyébe oly rendszer lépjen, mely egyetlenegy adó segítségével gondoskodik a közszükségletek fedezéséről. Az eszmével már a XVI. sz.-ban találkozunk; későbben Vaiban és Boisguillebert voltak kiváló képviselői. Leghatározottabban találjuk azonban szövegezve a fizioratáknál, kik az E. eszméjéhez azon alapfelfogásukból jutottak el, hogy a nemzeti jövedelemnek csak egy forrása van: a föld, tehát az adó is csak egy lehet: földadó. Az E. csak igen egyszerü viszonyok között és ott lehet helyén, hol az állam szükségletei igen csekélyek; ahol ellenben a közviszonyok fejlettebbek, bonyolultabbak, az állami szükségletek jelentékenyebbek, a jövedelmei források sokfélék, ott az E. elégtelen és igazságtalan lesz; elégtelen, mert nem képes az összes jövedelmi forrásokat megragadni, igazságtalan, mert nem képes a viszonyok tarkaságához alkalmazkodni. Az E. ugyanezen okokból az adóügy egy sarkalatos elvét, az általánosság elvét is fogja sérteni, mert nem képes az összes adóforrásokat megragadni. Igen erélyesen nyilatkoztak az E. ellen John Stuart Mill, Prodhon, s általában az irók legnagyobb része; gyakorlati államférfiak közül: Thiers, Disraeli, Gladstone stb.
