Excentricitás
Excentricitás (lat.) a. m. központkivüliség, a kupszeletek tanában a gyujtópont távolsága a középponttól. Ha ezt hosszmértékben fejezzük ki, a lineáris v. vonalos E.-t nyerjük, ha ellenben az illető kupszelet fél nagy tengelyének részeiben, a numerikus v. számbeli E.-ról szólunk. Ez utóbbi a körnél 0, az ellipszisnél kisebb az egységnél, a parabolánál az egységgel egyenlő, a hiperbola esetén az egységnél nagyobb. A fél nagy tengelylyel együtt az E. megszabja a kupszelet méretét és alakját és ezért a bolygó pályák egyik meghatározó eleme gyanánt is szerepel. A csillagász mindig a numerikus E.-t adja, vagy excentricitási szög nevén azon szöget, melynek sinusza a numerikus E.-sal egyenlő; igy a Földpálya E.-a 1894 elején 0,016 7521 vagy az E.-i szög 0° 57 ' 35 ''. 5. A szögmérő műszereknél az E.-i hiba az osztás középpontjának és a mekanikai forgási tengelynek nem szigoru összeeséséből származó leolvasási hiba. Miel ez még a legjobb asztronomiai és geodéziai műszereknél sem kerülhető ki teljesen, oly módon teszik ártalmatlanná, hogy egy nónius helyett két egymással szembenfekvő (180° -nyi távolságban levő) nónius adatját olvassák le. A két leolvasás számtani közepe az E.-i hibától ment.
