Facies
Facies (lat.), a. m. arc. - F. a földtanban azon különbség, amely egy időben képződött kőzeteknél észlelhető Ilyen különbségek észlelhetők ugy a vulkáni, mint a vizi eredésü (üledékes) kőzeteknél. Az üledékes kőzeteknél a F. különbség a legszebben észlelhető, mivel a képzésükben résztvevő növényi és állati szervezetek létföltétele és igy elterjedése is igen sok körülménytől függ. Egy helyen az egyik állat-osztálynak, nemnek v. fajnak kedveznek a körülmények, más helyen másoknak és igy különböző aránylag egymáshoz közel eső helyen nagyon különböző állati és növényi tenyészet fejlődik ugy a mostani édes és különösen sósvizekben, mint amint fejlődött a régibb földtani korszakok vizeiben a föld különböző koru rétegeinek a tanusága szerint. Az állati és növényi tenyészet minemüsége függ a viz és vizfenék minőségtől, a környezet anyagától, az éghajlattól, a fény behatásától stb. A F.-képződés is tehát ugyanennyi föltételtől függ és éppen ezért a F. az üledékes kőzeteknél tulajdonképen nem egyéb, mint a viz fenekén uralkodó fizikai körülmények működéseinek eredménye, melyek az élő szervezeteknek a vizben való eloszlását szabályozzák. - F. hippokratica, az arcnak halálküzdelemben való eltorzulása, ez hirtelen halálesetnél többnyire hiányzik, s legkifejezettebb hosszan tartott betegségek végén, amidőn már az akaratlagos mozgások megszünnek, az arcvonások elváltoznak, az alsó állkapocs lesülyed, a száj tátva marad, a szemek szintén félig nyitottak, a szemgolyók szabálytalan állásban a végtelenbe tekintenek, a szaruhártya fénytelen lesz (a szem üvegesedik), az orr hegyessé válik. Hozzájárul még a kép ijesztő voltához a sárga, fakó szine az arcnak, amelyen hideg verejtékcseppek ülnek. Ezen arceltorzulás nevét Hippokrates görög orvostól kapta. L. Halál.
