Falicsi
Falicsi (Falis). Jutas (Jutotzasz) fia, Árpád unokája, s a magyarok nagy fejedelme a X. sz. közepe táján. Fejedelemségéről a magyar hagyományok mitsem tudnak, de a vele egy időben élt Konstantin bizanci császár ugy említi, mint az ő korabeli fejedelmet (τον νυνι αρχοντα) s igy semmi kétség sem lehet afölött, hogy Zoltán után nem mindjárt következett a fia Taksony, mint Anonymust követve, még ma is sokan vélik. F. nevét Szabó Károly Válnak olvasta, ugy gondolván, hogy a Konstantin által egszer Falisznak (Φαληζ) irt név utórésze a görögös ηζ végzetnek felel meg, mint p. Árpád, Tevel, Tas (Konstantinnál: 'Αρπαδηζ, Τεβεληζ, Τασηζ) nevében; de Konstantin másszor Falicsisznek, illetőleg tárgyesetben Falicsinnak (τυν Φαλιτζιν) nevezi Jutas fiát, ami azt bizonyítja, hogy a nevet Falisznak, Falicsinnak kell olvasni. Ez a névalak azonban sem hagyományainkban, sem régi személyneveink közt, sem az Árpádház ősi birtokterületén található helynevek közt nem fordul elő, holott p. Tordacs (Tarkacs), Jutas (Jutocs), Solt (Zoltán, Zulta), Tas, Taksony, Tevel községek nevében fenmaradt Árpád fiainak és unokáinak emléke. Tekintetbe véve azonban, hogy a szókezdő b és f betük egykori váltakozására van egy pár nyom a magyar nyelvben, mint: bodor és fodor, valamint hogy Konstantin egy nyiltabb kiejtésü magyar dialektust beszélő emberekkel érintkezett s ezért ir p. Zaltaszt, Zulta (Zoltán, Solt) helyett; a F. névnek valószinüleg az ismert Bulcsu, Bolicsu v. Bolicsi felel meg. Valóban Árpád genealogiája csakugyan említ egy Bulchut, kinek fia Zulta, nyilván a Sz. István nagybátyjának mondott Erdődvi Zoltán volt. Mivel pedig Falicsival egy időben egy másik Bulcsu is szerepelt, t. i. Kál fia, a horka: ezt megkülönböztetésül Vér-Bulcsunak nevezték, mig a nagy fejedelem alighanem ugyanaz a személy volt, kinek nevét a hagyomány egy ma már értelme vesztett jelzővel, Szo-Bolcsu, Szabolcs alakban őrizte meg. Erre mutat, hogy Szabolcs vezér egy másik Árpádivadékkal, Tassal együtt hódítja meg a Nyirséget s az a terület mely az általa emelt vártól vette a nevét, t. i. Szabolcs vmegye eredetileg a fejedelmi ház tulajdonát képezte, hol első megszállási jogon birtokló nemesség nem volt; a Vértesmelléke pedig, melyet a hagyomány Szabocls vezér birtokának mond, mindenfelől körül volt véve az Árpád-nemzetség birtokaival s a Csák-nemzetségre alighanem leányági örökösödés által szállt.
