Farragut
Farragut (ejtsd: ferregőt), Dávid Glasgow, az északamerikai Egyesült-Államok tengernagyja, szül. Campbell's Station-ban (Knoxville közelében, Tennessee-ben) 1801 jul. 5., meghalt Portsmouthben, New Hampshire államában 1870 aug. 14. F. spanyol ősöktől származott s már mint 9 éves gyermek lépett a tengerészeti szolgálatba; tizenhárom éves korában (1814) pedig már részt vett az angolok ellen viselt hadjáratban. A Valparaiso mellett vivott szerencsétlen tengeri ütközetben az angolok elfogták és csak becsületszóra bocsátották szabadon. Tanulmányainak kiegészítése után, 1821. megint belépett a tengerészeti szolgálatba; részt vett a nyugatindiai kalózok ellen indított expedicióban s 1838 óta két nagyobb hadinaszádot vezényelt. A polgárháboru kitörésekor (1861) a szecesszionisták (federalisták) mindent elkövettek, hogy a maguk részére megnyerjék. F. azonban hü maradt Lincoln zászlajához, kinek megbizásából 1862. az Unió hajóhadát hadilábra helyezte, melylyel azután a déli államok partvidékeit ostromzár alá fogta, majd pedig a Misszisszippi torkolatánál emelt erődök ellenállása dacára, a folyóba hatolt. Miután ezt a feladatot megoldotta, fölkereste az ellenséges flottát, melyet 1862 ápr.24. teljesen tönkre tett. Csak most indulhatott New-Orleans felé, ahol a várost védelmező ágyukat elhallgattatta és ezáltal lehetségessé tette, hogy Butler tábornok szárazföldön is ostrom alá foghassa a várost, mely azután nemsokára megadta magát. Innen F. tovább hajózott észak felé s miután Davis C. H. kis hajóhadával egyesült, Vicksburg ellen intézett támadást, mely ugyan nem sikerült. A kongresszus a rettenthetlen férfiunak, bátor és sikeres működéseért, 1862 jul. 11. a haza nevében köszönetet szavazott s ellentengernagygyá nevezte ki. És most vitte véghez F. legnevezetesebb s legvakmerőbb hadi tettét. 1864 aug. 5. behatolt 9 csavargőzössel, 10 ágyunaszáddal s 8 páncélos hajóval - összesen 231 ágyuval és 4000 emberrel - az erődök heves ágyuzása dacára a mobile-i kikötőbe, mely - a hadi történetben majdnem páratlan - tettében még az ellenséges torpedók sem birták feltartóztatni. E hőstettéért 1864. altengernagygyá, 1866-ban pedig tengernagygyá nevezték ki s az Egyesült-Államok összes tengeri haderejének élére állították. Midőn F. 1867-ben tekintélyes hajóraj élén, Európa legjelentékenyebb kikötőinek látogatására indult, mindenütt a legnagyobb kitüntetéssel, mondhatni lelkesedéssel fogadták. Utazásából 1868. őszszel tért vissza. Két évvel később váratlanul elhalt. A kongreszus óriási szobrot állított Washingtonban emlékének. V. ö. Loyal F., Life and letters of David Glasgow F. (New-York 1880); Mahan A. F., Admiral F. (London 1893); Reményi Antal, New Orleans bevétele (Budapesti Szemle 1893).
