Függő,
Függő, kisebb-nagyobb, egyszerü vagy gyöngyökkel és drágakövekkel ékített arany- v. ezüstkarikák, melyeket a nők fülcimpájukon furt kis lyukban ékszerül viselnek. A férfiak közül F.-ket ugyszólván csak az alsóbb osztálybeliek (hajósok, pásztorok stb.) viselnek babonaságból. A F.-k viselésének szokása, mely mindenütt és minden népnél feltalálható, sok tekintetben vallási hagyományban gyökerezik, amennyiben gyakran amulettekül viselték őket. A régi persáknál, lideknél, babiloniaiaknál mindkét nem használta a F.-ket. Különösen a görög korszakból maradtak fenn izlésesen és finoman kimunkált példányok. A keltáknál és a régi germánoknál is nyomára akadhatni a F.-k viselése szokásának. A későbbi középkor és a renaissance e téren nagy fényüzést fejtettek ki. Manapság a régibb és ujabb stilek minden válfajában készítik a F.-ket, melyeket különösen a nemzeti viseletüket megőrzött népek kedvelnek. - F. azon szám, mely valamely pontnak egy elfogadott hasonlító sikhoz (rendesen a tengerszin magasságához) való helyzetét, tehát az eme sikra vonatkoztatott függélyes magasságát v. mélységét kifejezi.
