Führich
Führich József, német festő, szül. Kratzauban, Csehországban 1800. febr. 9., megh. Bécsben 1876 már. 13., tanuló éveit Prágában törtötte, Cornelius, Overbeck és némile Dürer hatása alatt a vallásos romantikus irány hive lett és műveiben előszeretettel keresztény legendákat ábrázolt. Ebből az időből való: Krisztus születése; Szent Antal megkisértése; Mózes; Szt. Bernát álma; Alexandriai szt. Katalin; rajzsorozata Tieck Genovévájához; a Miatyánk ciklus stb. 1826. Rómába ment, az u. n. nazarénus festőkhöz csatlakozott és különösen Overbeck hatása alatt befejezte a Massini villa Tasso-képsorozatát és több, kizárólag vallásos tárgyu függőképet is festett. Hazatérte után festette meg a Krisztus diadalmenete, Jákob és Ráchel találkozása stb. képeket. 1834. a bécsi akadémiai képtár második őre, 1841. az akadémián a történeti képkompozició tanára lett. Ettől fogva döntő befolyása lett a bécsi festészetre; az akkori legismertebb bécsi festők, Dobiaschoffszky meg Kupelwieser hozzá csatlakoztak. Miután egyes bécsi és prágai templomokat diszített festményekkel, 1854-61. az uj altlerchenfeldi templom belsejébe festett egy nagy képsorozatot. Élete vége felé vallásos tárgyu képsorozatok rajzolására adta magát. Ilyenek: A szellemi rózsa; A betlehemi ut; A tékozló fiu; A zsoltárok; Miatyánk; Krisztus győzelme; A kánai menyekző. Valamennyit többször fába és rézbe metszették. V. ö. F. Önéletirása a Libussa folyóirat 1844. évi folyamában; J. von F., Eine Lebensskizze (Bécs, 1875); J. v. F.'s Briefe aus Italien an seine Eltern (Freiburg, 1893); Führich Lukács (a művész fia); J. v. F. a bécsi Graphische Künste 1886. évi folyamában.
