Galle,
Galle, németalföldi rézmetszők, 1. Fülöp, szül. Harlemben 1537-ben, megh. Antwerpenben 1621 márc. 29. 1570-ben az amsterdami festőcéh tagja, 1571. városi polgár lett. Főleg Stradanus, Heemskerk, Floris Ferenc és mások műveit metszette rézbe és hires férfiak arcképgyüjteményét adta ki. - 2. G. Tivadar, az előbbinek fia, szül. Antwerpenben 1570 körül, megh. u. o. 1633. Atyjának tanítványa volt, azután Olaszországba utazott, honnan 1600. tért vissza Antwerpenbe. Számos metszete nem épen kiváló. - 3. G. Cornelius, id., az előbbinek öcscse, szül. Antwerpenben 1575 körül, megh. u. o. 1650. Atyjának tanítványa, hosszabb ideig tartózkodott Olaszországban, onnan visszatérve, 1610. az antwerpeni festőcéhbe vetette fel magát. Kiváló gonddal készült metszetei: Judit és Holofernes, A négy egyházatya, Krisztus mennybemenetele stb. Rubenstől; Keresztvitel Van Dycktől, több más kép Paggitól, Vannitól, Bassanótól és egyebek más olasz meg németalföldi mesterektől. Kitünő műve a Pompa Funebris Alberti Pii archiducis etc. (Brüsszel 1623). - 4. G. Corlenlius, ifj., az előbbinek fia, szül. Antwerpenben 1605 körül, megh. u. o. 1649 után; különösen sikerült képmásokat metszett. Sokat dolgozott Rubens, Stradanus, Diepenbeeck, Quellinus, van Dyck, van der Horst és mások művei után.
5. G. János Gottfried, német csillagász, szül. Pabsthausban, Vittenberga mellett 1812 jun. 9-én. Tanult 1830-1833-ig Berlinben matematikát és természettudományt, majd 1835-ben Encke alatt a berlini csillagda obszervatora és 1851. a boroszlói csillagda igazgatója s az asztronomia egyetemi tanára lett. Három üstököst fedezett fel és 1846 szept. 23. megtalálta a Leverrier által elméleti uton felfedezett Neptunust. Számos üstökös és kis bolygó megfigyelését, valamint Neptunus helymeghatározását, hullócsillag- s meteorologiai kutatásokat köszön neki a tudomány. Különösen fontos a napparallaxis meghatározására javaslatba hozott metodusa, mely a Földhöz közel jutó apró bolygók korrespondeáló megfigyelésén alapszik. ezen 1873. életbelépett megfigyelései eredményeiről 1875. számolt be; a Flora nevü aszteroida megfigyelései e szerint 8".873 parallaxis értékhez vezetnek. Egyéb munkái: Grundzüge der schlesischen Klimatologie (Boloszló 1857) és Mitteilungen der Breslauer Sternwarte (u. o. 1879).
