Garat
Garat v. felöntő G. Malmokban a kőjáratokon, hengerszékeken s egyáltalában az aprítógépeken levő csonkagula alaku tölcsér, melybe az őrlendő vagy felaprítandó terméket öntik. A G.-ból a felöntő készülék, illetőleg a táplálószerkezet vezeti a terméke az őrlőkövek, hengerek vagy felaprítást végző egyéb szerkezetek közé. Innen felönteni a garatra, annyi mint jócskán inni, becsipni.
G. (torok), a szájüregnek folytatását hátrafelé képezi. A száj felnyitása és a nyelv lenyomása közben jól látható az inyvitorla és nyelvcsapocska által képzett párkány, mely a G. elülső fala és melytől két oldalt a mandolák foglalnak helyet, a hátsó fala pedig maga a gerincoszlop; az oldalsó falak lágyképletek által képeztetnek, melyek mint kulisszák lépnek befelé, hogy a falatot lenyomják az ételcsőbe (bárzsing), de egyszersmind a gégének is előcsarnokát képezi, melyet minden nyeléskor a hátrahúzódó nyelvgyök és azonkivül egy szelep, a gégefedő zár el; ugyanekkor az inyvitorla hátraszorul a gerincoszlopra, ugy hogy étel és ital sem a gégébe, sem felfelé az orrüregbe nem jut. A garataüreg felfelé, mint merev üreg a koponya alapjáig terjed (orrgaratüreg), melybe a két orrüreg nyilik, ezek mögött pedig mindkét oldalt a fülkürt (tuba Eustachii). A G. legtetején pedig mirigyes szövet foglal helyet, melynek gyermekeknél gyakori burjánzása orrdugulásban, dunnyogó beszédben nyilatkozik és fülbajokat is okoz.
