Gärtner
Gärtner, 1. Frigyes, német építész, szül. Coblenzben 1792., meghalt Münchenben 1847 ápr. 21. A müncheni műakadémiában tanult, aztán utazott Párisban, Rómában, Szicilia szigetén. Visszatérve, Münchenben az építészeti akadémia tanára, a kir. porcellásgyár és üvegfestő-intézet igazgatója és a bajorországi műemlékek főfelügyelője lett. Sok müncheni nevezetes épület való tőle. I. Lajossal 1836. Athénbe utazott, ahol a királyi palotát az ő tervei szerint készítették el. hazájába térve főépítészeti tanácsos és a művészeti akadémia igazgatója lett. Művei: Ansichten der am meisten erhaltenen griechischen Monomente Siciliens mit erläterndem Texte (litografiákkal, München 1819); Römische Bauverzierungen nach der Antike (u. o. 1824); Auswahl von Vasen und Gefässen (u. o. 1825).
2. G. Frigyes, német festő, szül. Münchenben 1824 január 21. Tanulmányait az ottani akadémián végezte és Simonsen tanítványa volt. Tanulmányutakat is tett Olasz- és Franciaországban és Algirban, festményeinek motivumait nagyrészt ezen utakon látottakból merítette. Jelesebb művei: Mór ház belseje: Utca Algirban; Részlet az El Kebir mecsetből. Ügyesen rajzol és fest.
3. Henrik, német festő, született Uj-Sterlitzben 1828 febr. 22. Először a rézmetszésben képezte ki magát, azután Berlinben Schirmer F. V. tájképfestő, Drezdában Richter Lajos tanítványa lett; Rómában pedig a régi mesterek és Cornelius hatása alatt állott. Több kisebb munka után dekorativ tájképekkel diszítette az uj drezdai udvari szinházat, a lipcsei muzeum szobortermét, a berlini földmivelési muzeum lépcsőházát, stb. Festményeiben a klasszikus fölfogást össze iparkodik egyeztetni az eleven szinezéssel.
4. G. József, német botanikus, szül. Kalvban 1732 márc. 12., megh. Tübingában 1791 jul. 14. Az orvostant Göttingában tanulta, több esztendei utazás után 1761. Tübingában az anatomia, 1768. pedig a botanika tanára, a növénykert meg a természettudományi szertár igazgatója lett Szt. Pétervárott. Innen botanikai célból beutazta Ukrajinát, de 1770. szülővárosában visszatért, s orvos lett. Részben Banksra és Thumbergre támaszkodva a karpologiát vagyis a gyümölcsök meg a magvak morfologiáját alapította meg De fructibus et seminibus plantarum (Stuttgart és Tübinga 1789-1791, 2 köt. 180 rézmetszetü táblával) c. műveivel.
5. G. Károly Frigyes, német botanikus és orvos, az előbbinek fia, szül. Kalwban 1772 máj. 1., megh. u. o. 1850 szept. 1. Nevezetes munkája: Beiträge zur Kenntniss der Befruchtung (Stuttgart 1844); Versuche u. Beobachtungen über die Bastarderzeugung im Pflanzenreiche (u. o. 1849).
