Gassendi
Gassendi (ejtsd: gaszadi) Péter (tkp. Gassend), francia fizikus és filozofus, szül. Champtercier-ben (Chantersier) Digne mellett 1592 jan. 22., megh. Párisban 1655 okt. 24. Aixben Fesaio nevü minoritától filozofiát tanult, 16 éves korában Digneben a retorika tanára lett, később pedig Aixben tanárának utóda. Ez időben: Exercitationes paradoxicae adversus Aristoteleos c. művet irta, melyben Aritotelés rendszerével száll szembe. 1645. a párisi College Royale-on a matematika tanárává nevezték ki. Ezen időben irta Institutio astronomica c. művét, melyet Richelieunek, Franciaország primásának és lyoni érseknek, a hires miniszter és bibornok testvérének, ajánlott. Ezután coppernicus és Tycho Brahe műveit adta ki és elkezdte filozofiai rendszerét kidolgozni. G. igen sokoldalu ember volt, műveiben nemcsak filozofiával és természettudományokkal foglalkozik, hanem másféle tudományokkal is. Műveit 6 folio kötetben adták ki, az összes munkálatoknak cime: Petri Gassendi Diniensis ecclesiae praepositi et in Ac. Paris. Mathes. Reg. Professoris, opera omnia in sex Tomos divisa etc. (Lugduni Batav. 1658). összes művei Firenzében 1727. ujból megjelentek. G. Demokritos- és Epikurosnak az anyag szerkezetére vonatkozó atom-elméletét kissé módosítva ismét fölelevenítette. Descartes filozofiájának egyik legnagyobb támadója volt. L. még Atomizmus.
