Gépek,
Gépek, azon kisebb-nagyobb mérvben összetett szerkezetü készülékek, melyek az emberi munkaerő támogatása, megkimélése vagy teljes pótlása mellett annak mennyiségét minőségét és olcsóságát fokozzák. A G. rendszerint 3 részből állanak, melyeknek egyike az erőt felveszi s amelybe az izomerők, a mozgásban levő viz ereje, a gőz feszülése, a hevített vagy összenyomott lég és a gáz feszítő ereje, az elektromosság, a sulyok és rugók hatásai közvetlenül átmennek; egy másik része e fölvett erőket továbbítja és szabályozza, mig a harmadik, mely a célbavett alak- és helyváltozásokat, t. i. magát a munkát teljesíti.
Nem lehet megállapítani, mikor találták fel az első gépet, mert már a legrégibb történeti népeknek is voltak, noha nagyon kezdetleges gépeik. Kétségkivül a legrégibb G.-hez tartoznak a tüzet élesztő, a térségek megöntözésére használt G., mint ezt a khinaiak merítőkerekei és gépei mutatják; továbbá a fonatok előállításához szükséges G. A mérleg ábrázolatát már a legrégibb egyiptomi emlékeken is feltalálhatjuk. Mindamellett a G. fejlődése a Watt-féle gőzgép feltalálásáig (1765-84) rendkivül lassan ment. Krisztus születése idejében csavarokon, hengerkerekeken, emelő csigákon, csigasoron, vizi csavarokon, szélkazánnal ellátott szivattyukon, ék-, emeltyü- és csavarsajtókon, bőrfujtatókon, alulcsapó kerekekkel ellátott vizi malmokon, bizonyos fuvóhenger-féléken és néhány kezdetleges hadi gépen kivül alig tudtak egyebet előállítani; a XVI. sz.-ban mint hajtóerőt már a robbanó gázt kezdik használni és feltalálják az órát; a XV. sz.-ban a nyomdasajtót, a XVIII. sz.-ban a fonó-G.-et és a szövőszéket találják fel. Nagyszerü fejlődésnek a gépészet csak a gőz-G.-ek feltalálásával indul s ezeknek fokozatosan felhasználásán alapszik a modern közlekedési eszközök egész gyorsasága (vasutak, gőzhajók), A G.-nek művelőségük életére való jelentősége roppant nagy; ember- és állaterőt takarítanak meg, a munka mennyiségét, minőségét, olcsóságát nagyobbítják és a művelt ember egész háztartását megjavítják velük. A Heathcrat-féle Bobinet-gépen előállított sima angol tüllt most 50-szer olcsóbban adhatják el, mint száz évvel ezelőtt. A 876 000 kg. sulyu Sándor-oszlopnak Pétervárott felállítása alkalmával mér 681 munkásra, 1950 katonára, 62 csavarral, 186 csigasorra volt szükség, amig azokat az 1 900 000 kg sulyos vasbádog gerendákat, melyekből Stephenson Róbertnek a Menai-szoroson át vert hidját készítették el, csak három hidraulikus sajtó segélyével vonták fel; e sajtókat pedig egyetlen gőzgép mozgatta.
