Gurlitt,
Gurlitt, 1. Cornelius, német műtörténész, szül. Nischwitzben 1850 jan. 1. Beutazta Európát s 1879-87. a drezdai műiparmuzeumban kapott alkalmazást; 1889. a berlini technikai főiskolán habilitáltatta magát s 1893. a drezdai technikai főiskola tanára lett. Főmunkája a Kugler, Burckhardt és Lübke által megkezdett Geschichte der neuern Baukunst folytatása: Geschichte des Barockstils, des Rokoko und des Klassicismus (Stuttgart 1886-88). Egyéb munkái (Hähnellel és Adammal együtt): Sächs. Herrensitze und Schlösser (Drezda 1886); Möbel deutscher Fürstensitze (Berlin 1886-87); Das Barock- u. Rokoko-Ornament Deutschlands (u.o. 1886-90); Im Bürgerhaus (Drezda 1889); Kunst und Künstler am Vorabend der Reformation (Halle 1890); Andreas Schlüter (Berlin 1891).
2. G. Lajos, német festő, szül. Altonában 1812 márc. 8. Hamburgban Bendixben tanítványa volt, azután Münchenben, majd Kopenhágában tanult és hosszu utazásokat tett Norvégiában, Svédországban és Jütlandban. Düsseldorfba menvén, föltünést keltett egy jütlandi pusztát ábrázoló tájképével, mely a természetnek akkor szinte páratlan egyszerü, keresetlen fölfogásáról tanuskodott. Ezt az irányt folytatta Münchenben is, ahova 1836. költözött. 1843. visszatért Düsseldorfba és utazásainak hatása alatt már olaszországi tájképeket is festett, de szintén eredeti, realista modorában. 1852-1859. tanulmányutat tett Olaszországban, Dalmáchiában, Magyarországban, Görögországban. Legjelesebb művei: A krissaei sikság Görögországban; Sikság Tébe mellett; A római Campagna; Tájkép az albai hegységből (berlini nemzeti képtár); A Nemi tó; A Szabin-hegység; Busaco Kolostor Portugáliában (drezdai képtár); Bükkerdő a plöni tó mellett; A Keller-tó Holsteinban, stb.
