Gyujtónyil
Gyujtónyil (lat. malleolus), a lövőfegyverek alkalmazása előtt alkalmazott oly nyil, amelyre vagy gyujtóanyagba mártott csepüt erősítettek meg (l. Falarika), vagy pedig csövet képező nyelüket töltötték meg gyujtóanyaggal, amelynek lángja a cső oldalán levő lyukakból tört ki. A Gy.-at meggyujtva vagy nyilazó ijjal, vagy hajító géppel lőtték az ellenség várába, városába vagy táborába, v. néha lovassága v. hadi elefántjai közé.
