Haan,
Haan, 1. Antal, magyar festőművész, szül. Békés-Csabán 1827 jan. 5., megh. Capri-szigetén 1888 máj 9. Két évig a bécsi képzőművészeti akadémián tanult; 1848. mint őrmester küzdötte végig a szabadságharcot. Ettől fogva felváltva Olaszországban és Békés-Csabán lakott, majd végleg is megtelepedett Capri-szigetén, hol magának kedves tusculanumot építtetett. H. leginkább vallásos festményeket és oltárképeket készített, de a nemzeti muzeum megbizásából az olasz renaissance remekműveiből is többet lemásolt.
2. H. Lajos, evangélikus lelkész és egyházi iró, szül. Sámsonházán (Nógrád vármegye), hol atyja lelkész volt, 1818 aug. 13., megh. Békés-Csabán 1891 aug. 12. Közép- és felső iskoláit Mező-berényben és Eperjesen végezte; az 1841. és 1842-ik éveként külföldi egyetemeken (Jenában, Gothában, Berlinben) töltötte. 1842 őszén Selmecre hivatott lekészül s tanárul, 1848. nagylaki (Békés vármegye), 1855. pedig békés-csabai lelkész lett; később megválasztotta H.-t a bányai evang. egyházkerület főjegyzőül, a tud. akadémia pedig 1877. levelező tagul. Művei: Békés-Csaba történei (1845); Ó- és Uj-Nagylaknak történetei (1855); Jena hungarica, sive mamoria hungarorum a tribus proximis saeculis acad. jenensi ad scriptorum (Gyula 1858); Időszaki tábla a magyar prot. egyház történetéhez (1860); Dürer Albert családi nevéről (1878); Énekes könyv ág. hitv. hivek számára (Pest 1870); Énekes könyv a békés-csabai ev. egyház használatára (Arad 1860); Időszaki tábla Magyarország történetéhez (Pest 186), A keresztény egyház történetei (u.o. ); Békés-Csaba hajdanáról s mostani állapotáról (2. kiad. Pest 1866); Békés vármegye hajdana (u.o. 1870). Szerkesztette a Magyarországi ág. v. egyház egyetemes névtárát 1880-ra. V. ö. Márki Sándor, H. életrajza (század 1893, IV. f.); Zsilinszky, akad. emlékbeszéde 1893, és Turul 1891. 158. l.
