Hagymásy-
Hagymásy-család (Szent-Giróthi és Beregszói). Régi család, mely előnevét a Temes vármegyében fekvő Beregszótól és a zalavármegyei Szt. Giróthról (ma Szt. Grót) vette. Törzse a XV. sz. közepén élt H. István. tagjai közül kitüntek: H. Miklós, szörényi bán. Midőn Ulászló király 1491. békét kötött Miksa osztrák herceggel, az ennek pártján volt H. Miklós is kegyelmet nyert. Többek között megjelent az 1505-iki rákosi országgyülésen. - Fia, H. János, budai várnagy vala. H. Kelemen, Izabella királynő és Petrovics Péter (l.o.) hű embere volt. 1556. a marosvásárhelyi országgyülés őt küldte Lugosra, hogy Petrovicsot hivja vissza Erdélybe. Legnagyobb hirnevet szerzett H. Kristóf, kinek az előbb említett Kelemen valószinüleg tesvére volt. Hosszasan, de sikertelenül küzdött Szeredy Györgygyel, ki őt hatalmaskodással megfosztotta Sáros vármegyében lévő Makovica necü várától és uradalmától. A Szapolyaiak pártjára állván, Huszt várának kapitánya lett (1557-1564). Midőn János Zsigmond 1566. Belgrádba ment Szolimán szultán üdvözlésére, erdélyi hadainak főparancsnokává H. Kristófot tette, ki ekkor is érdemeket szerzett a közrend és biztonság fentartásában. A hálás fejedelem, ki kényes ügyekben gyakran vette igénybe tanácsát, mármarosi kamaragróffá is tette és Petrovics Péternek az aradvármegyei Csúcsfaluban levő birtokait néki adományozta. 1571. megszerezte Békés Gáspárral és Csáky Mihálylyal együtt, 30000 frt zálogösszeg fejében a Husz várához tartozó uradalmakat. (De már 1576. -a mint Békés irja - H. «nagy perfidiával és árulással» egymagának foglalta le a birtokot.) János Zsigmondnak halála után (végrendeletének is egyik végrehajtója volt), bár a székelyek nagy része őt magát óhajtotta erdélyi fejedelemnek, Békés Gáspár érdekében használta fel Erdélyben és Bécsben birt befolyását. Utóbb azonban Báthory Istvánhoz csatlakozott; 1577. az erdélyi hadaknak élén találjuk, melyek arra voltak kirendelve, hogy Nagyvárad vidékén a nyugalmat megőrizzék. Ugy látszik, nemsokára ezután meghalt. Neje némelyek szerint Sanyiki Krisztina, mások szerint Bátthory Erzsébet vala. - H. Katalin (meghalt 1604.) előbb Varkocs Miklós, majd Bocskay István felesége volt. - H. János, Kristóf fia, Nádasdy Pál és Thurzó Gy. udvarnoka volt. 1632. Szt. Péternél, majd Kapornoknál vitézkedett a törökkel szemben. Kanizsánál hősi halállal esett el. Nagy birtokai voltak Huszton, Déván, Kőváron, Lugoson, Karánsebesen és másutt. - Miklós nevü fiában a H.-családnak magva szakadt. - H. Kristóf (a családban e néven a második) 1605. Bocskay István vitéz párthíve volt. Sopront is vivta ennek csapataival, de eredmény nélkül. 1620. kőszegi kapitány vala, kit Batthyányi Ferenc, meglepvén a várat, elfogott és Pozsonyba vitetett. - H. István H. Ferdinánd korában említtetett, mint szt. gróti kapitány. Az «uj hit»-hez pártolt H.-ak többször zaklatták a kat. papokat és barátokat. V. ö. Rupp Jakab, Magyarország helyrajzi története I. köt. Szádeczky Lajos, Békés Gáspár.
