Hengerlés
Hengerlés v. hengerezés, a fémeknek hengerek közt való alkítása, azonban H. az a művelet is, midőn az utak felszinét szúlyos hengeralaku testel tömörítjük. Az utak hengerelése 2 m. átmérőjü, 1-1,1 m. széles és 0,07 m. vastag öntött vashengereket használnak s két végét a lovak befogására csappal látják el. Ilyen henger súlya 3300 kg., de azt a hengerbe öntött vizzel, vagy a hengerbe tett kódarabokkal 7000-7500 kg.-ig is fokozzák. Vannak gőzzel hajtott uthengerlők is, melyeknél a nyomóerő egy részét a kazán és a gőzgép súlya adja. - H. a mezőgazdaságban a talaj megmivelésénél gyakran alkalmazott mivelet, melynek célja a talaj összetömörítése, felületének egyengetése és alakítása s rögök aprítása. Alkalmazást nyer a talaj előkészítésénél, a vetésnél és a növények ápolásánál (l. Henger). Ha a H. után száraz idő áll be, akkor a hengerezett talaj több nedvességet párologtat el, mint a nem hengerezett; ezen esetben a nedvesség a talaj felszine felé törekszik, azt nyirkosan tartva, előmoszdítja a magvak kikelését és azért célszerü a tavaszi vetéseket meghengerezni. Ha ellenben a H. után eső esik, a hengerezett talaj több nedvességet tart vissza, mert a hajcsövessége tökéletesebb. Bő csapadéku éghajlat alatt és kötött talajon tulndevességét vonván maga után, a H. mellőzendő. Hogy a H. talajszárító hatása száraz éghajlt alatt és lazább talajoknál mérsékeltessék, sima hengerek helyett rovátkos vagy gyürüs hengereket tanácsos alkalmazni, különben a talaj felületes megporhanyítása (kapálás, foaslolás) által ellensúlyozható annak gyorsabb kiszáradása. A H.-t csak akkor alkalmazzuk, ha a talaj kellően megszikkadt, a föld a hengerhez nem ragad, különben csak ronthatunk vele. Sima hengerrel egy nap alatt 6-8, rovátkos és gyürüs hengerrel 4-5, rögtörővel 3-4 katasztrális hold végezhető egy nap alatt. V. ö. Hensch Árpád, Az okszerü talajmivelés elmélete és gyakorlata (Budapest 1885).
