Indiana
Indiana (ejtsd: indiene, röv. Ind.), az É.-amerikai Egyesült-Államok egyike a Michigan-tó és állam, Ohio, Kentucky és Illinois közt, 94 140 km2 területtel, területtel, (1890) 2 192 404, 1 km2-re 23 lak. I. egészen sik, csakis a D-i részén vannak halmok. A Maumeet, S. Josephet és Kankakeet kivéve, összes vizei közvetetlenül (Lost-river) vagy a Wabash által közvetve az Ohióba folynak. A Wabash mellékvizei: az Eel-river, a Tippecanoe és a White River. A tél zord, a nyár igen meleg. Vevayben az átlagos hőmérséklet télen 1°, tavaszszal 12°, nyáron 24° és őszszel 13°. A főfoglalkozás a földmivelés. 1892. termeltek 103,3 millió bushel kukoricát, 39,8 millió bushel buzát, 20 millió bushel zabot, azonkivül átlag 3,1 millió kgm. dohányt, 1,2 millió hl. burgonyát, továbbá csekélyebb mennyiségü rozsot és árpát. Az állatállomány (1888) 587 709 ló, 1 843 473 szarvasmarha, 1 266 109 juh. A bányászat főképen széntermeléssel foglalkozik. 1888. 214 bányában 3 141 000 tonna szenet produkáltak több mint 4 millió dollár értékben. Az iparos foglalkozás mindig nagyobb és nagyobb tért foglal el. A legjelentékenyebb ipar ágak: a malom.-, a fa-, az élelmezési-, illetőleg húsipar, kocsi-, waggon-, gazdasági gép-, butor- és szeszgyártás; a gyapju- és pamutszövet is emelkedik. 1891. a tanügyi kiadások 6,4 millió dollárra rugtak. A kormányzó, az alkormányzó, aki egyszersmind a szenátus alelnöke és az 50 tagu szenátus 4, a 100 képviselő 2, a birák 6 évre választatnak. Az állami bevételek a kiadásokat fölülmulják. I. 92 countyra van fölosztva, fővárosa Indianapolis. Az első gyarmatosok franciák voltak. Az 1763-iki párisi béke az angoloknak itélte oda. 1811. a fellázadó indusokat Harrison generális legyőzte. 1816. lett önálló állammá. A rabszolgák száma mindig nagyon kevés volt. V. ö. Dillon, History of I.
