Iparszabadság,
Iparszabadság, mindenkit megillető jog arra, hogy bárminő ipart önállóan üzzön, anélkül, hogy vm. előfeltételeket kellene teljesítenie. De különösen a korábban felállított céhrendszer kényszerétől való szabadságot értik I.-on. Az I. főhaszna abban van, hogy az egyéni képességeket és erőket a gazdaságban kifejleszti és érvényre juttatja és az előidézett verseny által a gazdasági fejlődést hatásosan előmozdítja. Hátrányai abban a feloszlató, szétbomlasztó hatásban vannak, amelyet a társadalmi csoportokra és érdekszövetkezetekre gyakorol és abban, hogy az önzési ösztönöket erősen serkenti és a tisztátlan konkurrenciát is elősegíti. Az I. ennélfogva, mint minden szabadság, nem mindig illik valamely nép műveltsége fokához. Az I. hatásaiból magyarázható az az ujabb időben ismét élesen előtérbe lépő szükséglet, amely hasonnemü érdekeknek testületekbe, iparegyesületekbe való tömörülését kivánja, továbbá annak a szükségessége, hogy az I.-t egyes részeiben a törvényhozásnak kell korlátoznia. L. Engedélyhez kötött ipar, Iparjog, Iparpolitika, Ipartestületek.
