Jakutok
Jakutok (Sachalor), szibériai nép, a mongolok török ágához tartozó s ennek legészakkeletibb faja. A Léna tartozó s ennek legészakkeletibb faja. A Léna mindkét partján körülbelül az északi szélesség 60. fokától egész a Jeges-tengerig laknak. Találhatók még keleten a Jana Indigirka és Kolyma táján, nyugaton az Anabara, délen az Aldan és a felső Maia mellékén. Számukat Wanjukow 210000-re, Rittich most ujabban 80000-re teszi. Török tájszólásuk, mely Jakutszkban a kereskedő világ nyelve, megtartotta a legeredetibb és legnyersebb formáját. Böthlingk adta ki nyelvtanát (Pétervár, 1851). A J. nagyrészt nomádok, ló- és marhatenyésztésből élnek; vadászat és halászat, ugy mint az ásatag elefántcsont felkeresése kevésbé jelentékeny keresetágak. (Egy jakut nő képét l. az Ázsiai népfajok képmellékletén.) V. ö. Ferd. Müller, Unter Tungusen und Jakuten. (Pétervár 1882). A J. nyelve a nyelvészetre nézve azért is fontos, mert ez van a török nyelvek közül legpontosabban, valóban mintaszerüen földolgozva Böhtlingk Ottónak, a hires szanszkritistának könyvében: Die Sprache der Jakuten (Szt. Pétervár 1849-51; 3 köt.; nyelvtan, szövegek és szótár).
