Kalaráb,
Kalaráb,
Kalaráb
karaláb, kalarábé v. torzsakáposzta (növ., Brassica gongyloides L., caulirapu, caulorapa), a káposzta fajtája. Légbeli gumója tünteti ki. Szára t. i. eleinte vékony, azután alma vagy gumó alakjára megvastagodik, meghúsosodik, zöldesfehér vagy piroslila és főzeléknek elkészíthető. A K. levelei a megvastagodott részből nőnek (l. az ábrát). Több fajtája van. A legkoraibb fajta a téli K.-ból való. Augusztusban vetik, azután kitelel; koraisága ellenére nem olyan gyenge, mint a tavaszkor vetett. Emezt korán kell ültetni. Más fajtája: a bécsi üveg-K. fehér v. kéklila fajta, törzse alacsony, gumója gömbölyded, kicsi, kevés hosszunyelü, de kurta levéllel. Finom héja és gyenge húsa van. Korai fajta. Az angol K.kék vagy fehér, az előbbire nő meg, de 4 héttel hamarabb ehető, mint a késő mezei K. Levele nagyobb, gumója lapított, húsa sokáig gyenge és leves marad. Kétszer is lehet vetni. Az óriás-K. késő fajta, levele nagy, gumója kék vagy fehéres, gömbölyded, de lefelé gyakran vékonyodik, keményhéju, 3-5 kg. nehéz, húsa gyenge és leves, ritkán fás. Késő fajta. A Góliáth-K. kékfejü, 10-12 kg. nehéz, de azért a belseje sem nem odvas, sem nem fás, l. Álgumó. Földbeli K., l. Repcekáposzta.
