Kalkoszin,
Kalkoszin, chalcosin, kalkocit, rézfény, szürkerézérc, redruthit (ásv.), egyike a becsesebb rézérceknek, anyaga rézszulfid, helyesebben rézszulfür (Cu2S); réztartalma 79,85%, gyakran tartalmaz egy kevés vasat, ritkábban ezüstöt. Táblás vagy kurta oszlopos rombos rendszerbeli kristályait könnyen hatszöges rendszerbelieknek lehetne tartani. Bár kristályokban nem ritka, de sokkal gyakoribb vaskosan telérekben és telepekben, valamint hintve, bevonatként, gumókban stb. Előfordulási körülményei a kalkopiritéivel egyeznek meg, melylyel különben is együtt szokott teremni. Feketés ólomszürke, fémes fényü, gyakran futatott (különösen a kristályok), puha, könnyen faragható, k. 2,5-3, tökéletlenül hasad az oszloplapok irányában; fs. 5,5-5,8. Forrasztócső előtt a lángot kékesre festi, könnyen olvad és eközben szétfreccsen. Hazánkban Kapnikbányáról, Dognácskáról és Szászkabányáról ismeretes. A legszebb kristályok Cornwall teléreiből valók, nevezetesen pedig Redruth bányáiból, innen a redruthit név. Gyakori elváltozási terméke a covellin (CuS), továbbá elváltozik rézgáliccá, malachittá és azurittá. A harrisit K. pszeudomorfózis galenit után, némelyek szabályos rendszerbeli K.-nak, illetőleg rézszulfürnek tartják. A cuprein, a digenit, a carmenit nem egyebek, mint többé-kevésbbé elváltozott K. A K. név (chalkos a. m. réz) Beudantól való, de már Cronstedt (1770) említi ez ásványt cuprum sulphure mineralisatum néven. Dananál kalkocit.
