Káplár,
Káplár, 1. a katonaságnál a. m. tizedes (l. o.). - 2. Gyermekjáték, mely abból áll, hogy egy fapálcácskát hosszában két részre hasítanak, melyeket a játszók tenyereik között sodornak s azokat azután elejtik; a szerint amint az elejtett pálcafeleknek lapos vagy domboru felületök van fölül: a játszó vagy «szegény ember», vagy «káplár» vagy «király», aki meghatározza, hogy a káplár az összefont zsebkendővel mennyit üssön a szegény ember tenyerére.
