Kardgeh
Kardgeh v. Kargeh, teljesebben: Vá-el-Kargeh, azaz a külső oázis, Trinythis v. a régiek Oasis majorja. Az öt egyiptomi oázis egyike, az É. szél. 251/2 és Greenwichtől a K. szél. 30° 40' alatt. Délnyugati határát a nubiai homokkő teszi, amely messze Ny-ig el elnyulik; az oázis keleti partját a meredek, néha 300 m. magas, horhókban gazdag és számos fossziliát tartalmazó nummulit-mészből és fehér krétából való lejtő képezi. Az oázis É-ról K-re mintegy 150 km. hosszu, közepén 5 km. széles; számos kolostor, vájt kút, várkastély elég jó karban levő maradványai láthatók rajta. Mintegy 6000 lakosa van, akik rizst, gabonát, árpát, durrát, indigót és datolyát termesztenek; a Dum-pálma és a szenna-növény is megterem. Pszametich kora óta egy szamoszi gyarmat is volt itt és Nestorius püspököt itt égették el. A főhelyen, El-Kargeh-ben (3787 lak.) egy tekintélyes, persa korból való Ammon-templom maradványai és más, a Ptolemaiosok és császárok korából való romok láthatók. V. ö. Schweinfurth cikkét Petermann Mitteilungen-jeiben (21. köt., 1875).
