Képviselő
Képviselő (országos), igy nevezzük ma általában az országgyülésnek, v. ha két kamarája van, az alsóháznak a polgárok által szabadon választott tagjait azokkal szemben, akik személyes jogon, kinevezés, testületi (egyetemek, akadémiák, stb.) vagy más, szorosabban korlátolt választás alapján vesznek részt a törvényhozásban, habár címük tényleg különböző is (député, member of parliament, röviden M. P., Reichstagsmitglied stb.). A K. jogállása lényegesen eltér a régi rendi képviselettől (l. Képviseleti rendszer). Annak meghatározásánál, hogy ki választható képviselővé, a mai alkotmányok igen szabadelvüek. Mondhatni általános tétel: választható, aki választó és ez alól csak kivételes eltérések és némely összeférhetetlenségi esetek vannak. Igy a magyar államban választható az a választó, aki 24 éves és a magyar nyelvet ugy birja, hogy az országgyülés magyar nyelvü tárgyalásaiban részt vehet. A főbb összeférhetetlenségi esetek pedig a következők: a birák, az ügyészség tagjai, az állami számszék elnöke és hivatalnokai, a magyar kereskedelmi és leszámítoló bank igazgató tanácsának tagjai nem lehetnek egyszersmind K.-k, továbbá a kormánynyal szerződéses viszonyban levő vállalkozó és a vállalat személyzete, a kormánynyal tartós üzleti viszonyban levő pénzintézetek, társulatok vezetői és hivatali személyzete (kivétel a magyar földhitelintézet igazgatósága), az állam által segélyezett vasút, csatorna engedélyese és hivatalnokai, a törvényhatóságok és községek tisztviselői, a szerzetes-rendek tagjai (kivétetnek a premontreiek, ciszterciták, bencések, kegyesrendiek), és akik bűntény miatt jogérvényesen elmarasztaltattak, nem lehetnek K.-k. Végre a K. nem viselhet olyan hivatalt, mely a korona vagy kormány, illetve a kormány közegeinek kinevezésétől függ, fizetéssel vagy díjjal jár. E szabály alól kivételek: a miniszterek, minden minisztérium egy államtitkára, a budapesti országos intézetek igazgatói, a fővárosi közmunkatanács elnöke, kinevezett tagjai, a közoktatási és egészségügyi tanács tagjai, a budapesti tudományos és műegyetem tanárai: Ha a K. nyeri el ezen állások valamelyikét, illetve államszolgálatba lép, új választás alá kerül. A K. rendszerint az alkotmány által meghatározott tiszteletdíjban részesül (nálunk 2400 frt és 800 frt lakbér), de egyes államokban (Anglia, Olaszország, a német birodalom) ezt nélkülözi és csak bizonyos kedvezményeket élvez vasúti utazásoknál, a posta használatánál, a bizottsági üléseknél tiszteletdíjat kap stb.
