Kérődzők
Kérődzők (állat, Ruminantia), a párosujjuak rendjének egyik alrendje. Többnyire karcsu, nyulánk állatok, csak egyesek nehézkesek. Rendesen felő mesző- és ebfogak nélkül s csak ritkán van ebfoguk. Homlokukon többnyire szarvakat, agancsokat vagy legalább homloknyulványokat viselnek. Összetett gyomruak, sajátszerü emésztési módjukat kérődzésnek hivják (l. o.). Bélcsövük igen hosszu, juhé p. 28-szor oly hosszu, mint a teste. Ennek az oka, mert kizárólag növényekkel táplálkoznak és igy eledelöknek, hogy belőle minél több tápláló anyag vonassék ki, annál hosszabb utat kell megtenni. Többnyire lebenykés, ritkán szétszórt méhlepénynyel fejlődnek. Ide igen sok házi állat tartozik, melyek az embernek húsuk, gyapjuk, bőrük, tejük stb. által sok hasznot hajtanak. Ausztráliát kivéve az egész fölön elterjedvék és többnyire kisebb-nagyobb csapatokban élnek. Egyesekben bezoárkövek (l. o.) is képződnek. Felosztatnak: A) csoport: szórtszék-lepényüek (Sparci placentalia), ahová a tevefélék és a Tragulidák családjai tartoznak. B) csoport: lebenykés méhlepényüek (Cotyloplacentalia), ahová a pézsmafélék, lejtőshátuak, szarvasok és üresszarvuak családját sorolják.
