Keve vármegye,
Keve vármegye, a mai Torontál és Temes vármegye déli részén, a Duna baloldalán, keleten a Karas torkolatáig, nyugaton a Dunáig és a Temesig terjed. Közepe táját a terméketlen és néptelen Maksond mezeje foglalta el, melynek csak egy része volt az alibunári és deliblati mocsaras, homokos vidék. A Névtelen Jegyző (44. fej.) szerint a honfoglaló magyarok elől Glád vezér Keve várába menekült, de csakhamar feladta a várat. A görögországi hadjáratokból 1073. visszatérő László és Géza hercegek, Thuróczy krónikája szerint, itt váltak el egymástól. 1201. már mint vármegyét, sőt 1238. egyúttal mint váráispánságot említik. 1223. III. Honorius pápa Margitot, III. Béla leányát, Kevevár és az egész vármegye úrnőjének nevezi; ezen Keve alatt azonban a Pétervárad és Illok közt levő Kőt v. Bánmonostort kell érteni. K. első ismert comese Achileus; a vármegye székvárosában, Kevében, többször megfordult IV. László és Nagy Lajos király s ennek és szerencsés fekvésének tulajdoníthatni, hogy a királyi városok közé emelkedett. 1392. már mint ilyet említik. Várának fentartását s védelmét Zsigmond király 1435. a város lakosainak kötelességévé tette. Mig 1439. már megszöktek rác lakosai Murád szultán 130,000 főnyi serege elől, a magyarok otthon maradtak s ezeknek kiváltságait 1453-ban V. László meg is erősítette; ugyanakkor azonban gondoskodott a Csepel szigetére menekült kevei rácokról is, kiknek Ábrahámteleke nevü gyarmatát utóbb Kis- vagy Rác-Kevének nevezték. Hunyady János az ország D-i részének védelme közben többször tartózkodott e vidéken, hol Kevén kivül a vármegye területén még két vár, Dombó és Tornistya, Kevén kivül két város, Barlad és Pancsaly (a mai Pancsova) és 66 helység állt. Várai azonban csakhamar pusztulásnak indultak, mindamellett, hogy Keve megerősítését az 1478. országgyülés is elrendelte. 1439-től fogva a főispánjainak neveit sem ismerjük. 1551. a török hadjárat ugy látszik teljesen megsemmisítette a vármegyét és csakhamar Kevét is, mely azonban a török hódítás második felében Kubin néven kezdett szerepelni. A törökök kiűzetése után nevét teljesen elveszítette a vármegye s katonai igazgatás alá jutott. A katonai határőrvidék feloszlatásával az 1876. XXXIII. t.-c. részint Temes, részint Torontál vármegyéhez csatolta, noha 1872. a magyar akadémia is folyamodott visszaállításért.
