Kürtő,
Kürtő, a kémény aljának tölcsérszerü kibővülése abból a célból, hogy a nyilt tűzhelyen keletkező füstöt felfogja és a kéménybe terelje. Régebben vesszőből font és sárral betapasztott, jobb alakban fa-, esetleg vaskeretre falazott kúp- vagy gúla-alaku építmény volt, ma leginkább vaslemezből készítik. Sok vidéken a kéményt (l. o.) is K.-nek nevezik. - K., a halászatban a magyar vejszének az a része, amelyben a hal megfogódik.
