L,
L, mássalhangzó, a zöngés mássalhangzókhoz tartozik, még pedig az u. n. folyékonyak csoportjába. Legközelebbi rokonai az ly és r, s ezekkel gyakran is váltakozik; p. a nyugati nyelvjárásokban az ly helyett többnyire l-et ejtenek (illen, hel stb.), jövevényszókban pedig sokszor az r helyett ejtünk l-et, kivált ha még egy r van a szóban (l. Disszimiláció). Némely tájakon (különösen Dunán ul s a palócoknál) kihagyják és ekkor a megelőző hangzó pótlónyujtást kap, p. alma, óma; folt, fót; told, tód stb.
