Labirint
Labirint (eredetileg egyiptomi szó, loperohunt a. m. palota a tó bejáratánál, magyarul régebben tömkeleg, újabban és helyesebben útvesztő), az ókorban tekervényes épületet jelentett, mely nagyobb helyiségeknek (kamaráknak) folyosókkal való összekapcsolásából keletkezett. Nevezetesebbek: 1. Az egyiptomi, mely Közép-Egyiptomban feküdt Krokodilopolisz v. Arsinoe (l. o.) közelében. Egészen kőből volt építve és egyetlen fedél alatt álló 12 (Strabo szerint 27) udvarból és közel 3000 szobából képződött. Ezek a helyiségek azonban tulnyomólag a föld alatt voltak, tehát a mi felfogásunk szerint tulajdonképen emeletes pincék, csupán egy emelet volt a földnek szine felett. Az idegennek csupán ezeket a felső helyiségeket mutatták. Herodot és Strabo látták is őket, a nélkül azonban, hogy kitalálták volna, vajjon a L. mire szolgálhatott. Újabb időben Lepsius, de kivált Flinders Petrie Havára közelében az egészet feltárták és a még meglévő emlékekről részletes méréseket eszközöltek. É-ra fekszik a L. nagy piramisa, III. Amenemhets sírja (XII. dinasztia), aki ennek a L.-nak kétségkivül építője is volt. 2. A krétai L., melyet a monda szerint Daedalus épített az előbbinek mintájára Gnossos közelében és melyben a Minotaurus nevü mesés szörnyeteg tartózkodott. Ennek létezése több mint kétséges. Valószinüleg Kréta szigetének tekervényes bányatárnái szolgáltak okul a L.-ról szóló monda keletkezéséhez, amilyen tárnahálózatok most is akadnak Kréta szigetén. Gortyna mellett. Az ókoriak mintájára próbáltak modern L.-okat is berendezni, p. a budapesti városligetben; a rokoko- és barokkertészetnek pedig bevett remeke volt a magas puszpángfalakból rendezett útvesztő, melyben valóban könnyü volt eltévedni, mert útjai hegyes szög alatt metszették egymást és a találkozó ponton egy-egy hasonló alaku fa állott.
