Lábizzadás,
Lábizzadás, kellemetlen jelenség, mely főleg a középső életkorban, gyakran súlyosabb betegségek után áll elő. A L. következményei ezek: a bőr a folytonos nedvességtől felázik, megvékonyodik, helyenkint bereped, s az ilyen helyek igen fájdalmasak lesznek. A nedves lábon igen kellemetlen szagot árasztó bakterium-telep fejlődik, amely talán oki összefüggésben is van e bajjal, de mindenesetre igen fokozza. A lábbeli átázik s ha nem eléggé száraz, használat közben rothadásnak indul. A folyton nedves láb meghülésekre ad alkalmat. A L.-nál a láb nem melegebb, sőt gyakran a gyors elpárolgás miatt hűvös. Miután a L. a járást is igen megnehezíti, a katonaságnál is nagy figyelmet fordítanak rá. E baj alkalmas kezelés mellett gyógyítható; a kezelés tisztántartás, szalicilsav, timsó, talcumporral behintés v. krómsavoldattal beecsetelés által történik. A L.-hoz hasonló a kézizzadás, ez utóbbi azonban nehezebben gyógyitható.
