Litopedion
Litopedion (gör.) a. m. kőmagzat; értjük alatta az állatoknál (birkák) gyakoribb, embernél ritkább azon jelenséget, midőn rendesen nem méhbeli, hanem méhen kivüli terhességnél a hasürben fejlődött ébrény, elhalása után, mészszókkal impregnáltatik, elmeszesedik s kőszerü kemény tömeggé alakul. Feltétel, hogy a méhen kivül fekvő ébrény oly fejlődési fokot ért lényen el, mely mellett elhalása után teljes felszívódásra, rezorpcióra már képtelen. Az ébrény emellett alakját megtarthatja s a szomszédságtól termelt kötőszövetes hártyákba temetve, ezekkel együtt meszesedik el; máskor pépes anyaggá foly szét, melyben a csontok, zsír stb. visszamaradnak s az egész tömeget ismét kötőszövetes hártyák tokolják el. Az ily elmeszesedett ébrény évekig, sőt évtizedekig maradhat az anya szabad hasüregében a mondott eltokolt állapotban, mi mellett új terhesség normalis lefolyást is vehet; máskor a zsák esetleg évek mulva elgenyed, áttör a test felszinére vagy a végbélbe stb. s csontok egyenkint jönnek napvilágra.
