Lüdersz
Lüdersz Sándor Nikolajevics gróf, orosz tábornok, szül. Podolia orosz kormányzósági kerületben 1790 jan. 26., megh. Szt. Péterváron 1874 febr. 13. Mint katona különösen kitünt az 1812-14. orosz-török, az 1831. lengyel háboruban Varsó bevételénél, az 1844. évi kaukázusi harcban s a krimi háboruban. Puchner kérésére már februárban is küldött Erdélybe orosz segélyhadakat, ezek azonban Bem által a nagyszebeni csata után kiverettek. Ő maga 1849 jun. 19. és 20. tört be a tömösi szoroson át, miután Kiss Sándor ezredes hadait szétszórta. Beljebb hatolván, jul. 2. és 5. a Gál Sándor ezredes székely hadait verte meg s ezzel a székelyek ellentállását nagyrészt megtörte. Jul. 20. Talmácsnál Ihász Dániel ezredest verte meg s a Vöröstorony-szoroson át Oláhországba űzte; jul. 31. találkozott Segesvárt Bem hadaival s az aránylag kisded s hősileg küzdő sereget majdnem teljesen szétszórta s maga Bem is csak nagy nehezen menekülhetett. Aug. 6. Nagyszebennél újra megverte Bemet, ki ezután elhagyta Erdélyt. L. ekkor Stein ezredesnek Gyulafehérvárat ostromló serege ellen vonult, mely ugyszólván az egyedüli volt Erdélybne, mely ellentállhatott, de aug. 12. Szász-Sebesnél ezt is legyőzte. Az egykori erdélyi hadsereg romjai Beke ezredes vezérlete alatt 1849 aug. 17. Dévánál tették le előtte fegyvereiket. 1861 október Orosz-Lengyelország helytartójává nevezték ki, de erőszakos szigorusága miatt már 1862 jun. visszahivták. Mielőtt Varsóból elindult, merényletet intéztek ellene, melyben meg is sebesült; ekkor kapott grófi rangot.
