Lullus,
Lullus, 1. L. v. Lul, mainzi érsek, szül. 705 körül, megh. 786 okt. 16. Nevelkedett Malmesburyban. Földjei szokása szerint Rómába zarándokolt, visszatérvén 732. szt. Bonifác szolgálatába lépett, ki őt Türingiába küldte misszionariusnak. 751. szt. Bonifác püspökké szentelte és utódjául szemelte ki. 754. mainzi érsek. Részt vett 769. a római zsinaton, mint Frankhon egyik legtekintélyesebb püspöke. Eltemették az általa alapított kolostorban Hersfeldben, ahol halála évfordulóján egy héten át emlékére az u. n. L.-ünnepet tartják.
2. L. Raimundus, a középkori filozofiának egyik legkülönösebb alakja, szül. Palmában, Mallorca szigetén, 1234., megh. 1315. Filozfus, teologus, kalandos életü rajongó; mint barcelonai nemes család sarja korán az udvarhoz került, hol előkelő állást foglalt el és igy könnyelmü életet élt. Harminc éves korában, egyszerre isten kegyétől érintv,e megfordult, eladta birtokait, ott hagyta nejét és gyermekeit, szt. Ferenc rendjébe lépett s kilenc évig komoly tanulmányokkal foglalkozva arra készült, hogy a hitetleneket a szó hatalmával hódítsa meg a keresztény hit számára. Lelkesedett a skolasztika formuláiért, és egy új módszer gondolata fogamzik meg fejébne, melynek segítségével egészen mekanikusan be lehet bizonyítani minden igazságot; ez az a hires Ars magna Lulli, melyet 1276, adott ki, a lullusi mesterség, útmutatás a legáltalánosabb fogalmak kombinációjával minden igazság bizonyítására; a kombináció egészen gépiesen történik és L. külön gépet is konstruált módszerének alkalmazására, egy nemét a számoló gépnek, csakhogy itt a számok helyett a gondolatok jelei állanak. L. óriási tevékenységet fejtett ki felfedezése terjesztésére. Folyton zaklatja a világ hatalmasait, a pápákat, hogy támogassák; iskolát alapít; lefordítja főművét arab nyelvre, azután elindul Afrikába, hogy maga mutassa módszere hatását a hitetlenekre. Háromszor fordul meg ott, mindig nagy bajokba bonyolódik s harmadszor a szenvedett bántalmak folytán meghal. Mint vértanut ünneplik hazájában s 1419. a pápa a szentek sorába iktatta. Munkái. Opera omnia, megjelentek 1721-1742., tiz kötetben, most újra adja ki Rossello 1886 óta. életéről s műveiről v. ö. Degérando, Memoires de l'Académia des inscriptions et belles lettres 1814-19.: Helfferich, R. Lull. (Berlin 1858), és Canalezas I de Paula, Las doctrinas del Doctor R. Lullo (Madrid 1870).
