Lutheristák.
Lutheristák. Már Luther utolsó éveiben, még inkább annak halála és a schnmalkaldeni háboru bevégződése után a német protestánsok között két párt keletkezett; az egyik, Melanchton Fülöp szelidebb, némileg Kálvin felé hajló és a katolikusokkal is lehetőleg kibékülő irányát követte (l. Filippisták és Interim), a másik szigoruan ragaszkodott Luther hittani tételeihez és kárhozatos dolognak tartotta ugy a szentségtörőkhöz vagyis a kálvinistákhoz, mint az Antikrisztus hiveihez, vagyis a katolikusokhoz való közeledést; ez utóbbi párt hiveit nevezték L.-nak. Kiválóbb hittudósaik voltak: Amsdorf, Flacius, Wiegand; főszékhelyük előbb Magdeburg, azután a jenai egyetem.
