Mac Carthy
Mac Carthy (ejtsd: mekkárti) Jusztin, angol politikus és történetiró, szül. Corkban 1830 nov. Az irói pályára lépett és a The waterdale neighbours (1867), Lady Judith (1871), Afair Saxon (1873), Linley Rochford (1874), Dear Lady Disdain (1875), Miss Misanthrope (1877) és Maid of Athens (1883) c., eleven tolláról és élénk képzelődő tehetségéről tanuskodó regényekkel alapította meg irói hirnevét. Kisebb értekezései és tanulmányai Con amore címen összegyüjtve is megjelentek (London 1868). A politikai pályán 1879 óta működik, még pedig mint az ir radikálisok egyik vezérférfia. Parnell hívei közé tartozott és a Home Rule érdekében röpiratokat is szerkesztett. Ilyen a The case for Home Rule (1887). parnell letétele után, midőn az ir képviselők két pártra szakadtak, M. lett az Anti-parnelliták vezére.Ebben az állásban a Gladstone-kabinetet támogatta, annak utódát ellenben, Roseberryt (ki a Home Rule-kérdést elnapolta), megtámadta, míg a jelenlegi, unionista elveknek hódoló Salisbury-kabinettel szemben a legkiméletlenebb ellenfél. Irt több történeti munkát is, ezek közül a magyar akadémia a History of our own times címü művét Szász Béla által magyarra fordíttatta. (Anglia története a mi korunkban. Terjed 1837-1882-ig, Budapest 3 kötet.) Azóta más történeti munkákkal is gazdagította az angol irodalmat, ezek: History of the four Georges és Sir Robert Peel (1891).
