Münter
Münter Boldizsár, német egyházi szónok és dalköltő, szül. Lübeckben 1735 márc. 24., megh. Kopenhágában 1793 okt. 5. Jenában teologiát tanult s u. o. 1757. magántanár volt; 1769. Gothában, 1765. Kopenhágában főegyházi szónok lett. Számos beszédgyüjteményén kivül kiadta: Geistliche Lieder (Lipcse 1773). 1772. M. készítette a halálra Struensee (l. o.) grófot, s kiadta annak Bekehringsgeschichte (2. kiad. Koppenhága 1773) c. művét. Leánya Brun (l. o.) Friderika Krisztina Zsófia irónő volt.
Müntz Jenő, francia műtörténetiró, szül. Sulzban (Elzász) 1845. 1876. a párisi szépművészeti iskola könyvtárosa, 1880. felügyelője, s egyúttal a levéltár és muzeum igazgatója lett. Számos szaklapokban közölt tanulmányán kivül irta: Les arts a la cour des papes pendant le XV-e et Le XVI-e siecle (1886); histoire de l'art pendant la Renaissance (1888-94); Les archives des arts (1889); stb. 1882 óta kiadja a Bibliotheque internationale de l'art c. folyóiratot, melyben irta: Études sur l'histoire de la peinture et de l'iconographie (új kiad. 1885). Foglalkozott a magyar renaissanceszal is, különösen Hunyadi Mátyás király korában. V. ö. Pesti Napló 1894 szept. 26. és 1895 márc. 30.
