Navarra,
Navarra, spanyol tartomány Basses-Pyrénées, Guipuzcoa, Alava, Logrono, Saragossa és Huesca közt, 10 478 km2 területtel, (1887) 304,122,1 km2-re 30 lak. A Pireneusokra támaszkodó É-i részében, a Montanában, hosszu hegyláncok vonulnak el, amelyekben a francia határon levő Pic d'Anie (2504 m.) a legmagasabb. A hágók és szorosok közül a legkiválóbb a roncesvallesi, a larraui, erayi stb. A D-i alacsony része a Ribera. Folyóvizekben N. igen gazdag; főbb folyói a Bidassoa vagy Vidasoa, a Nive és Urumea, amelyek francia földre folynak; többi vizei az Ebróba ömlenek; ilyenek az Ega, Aragon, Odron, az Alhama és Queiles. Az éghajlat a Montanában esős és hűvös, a Riberán meleg, de jóval szárazabb; amott a legelők, gyümölcs és az ércek a fő termékek, emebben a gabona, déli gyümölcsök, szőllő és olaj. A hegyek ércei a vas-, ólom- és rézérc; van bennök továbbá márvány, szén, só (Valtierránál), sós (Undiano, Artela) és egyéb ásványvizforrások (Fiterónál, Betelunál stb.). Az állattenyésztés a legelőkben gazdag vidéken virágzó. Az ipar újabban szintén fejlődésnek indult; jelentékenyebb iparágak a tégla-, üveg-, papir-, bőr-, szappan-, csokoládé- és tésztagyártás. 5 járásra van felosztva; ezek: Pampluna, Aviz, Estella, Tafalla és Tudela. N. a rómaiak idejében része volt a Provincia Terragonensisnek. A mórok és Ny-i gótok sohasem tudták teljesen meghódítani. 778. Nagy Károly uralma alá vetette, de csak rövid időre. Visszanyervén függetlenségét, első királyául Sancho Garciát (905-925) ismerte el. III. Sancho (1001-35) országát az Ebro felé tetemesen megnagyobbította. V. Sancho leánya férjhez ment III. Thibauthoz, Champagne grófjához. E házasság következtében 1234. N. V. Thibautra szállott. Ennek egyik utóda I. Henrik leányát Szép Fülöppel házasította össze, amely utóbbi 1285. N.-t örökölte. 1425. ugyancsak örökösödés útján Aragoniai Jánosra szállott, akinek dédunokája, Katalin, hozományként Albret Jánosnak juttatta. Fia, III. Henrik az örökségét 1517. foglalta el. II. Henrik hiába kisértette meg visszafoglalni N. azon részét, amelyet II. Ferdinánd aragoniai király elfoglalt volt és amely a mai spanyol tartomány. Leánya Johanna 1548. Bourbon Antalhoz ment férjhez; kettejük gyermeke volt IV: Henrik, aki 1572 óta viselte a N.-i király címét és midőn 1589. a francia trónra került, örökségét ezzel egyesítette. V. ö. De Rancy, Description de la N.; Bordenave, Hist. de Béarn et N. (Páris 1878); Bascle de Lagreze, La N. française (1881-82).
